Sziasztok!
Köszöntelek az új blogomon! Tegnap kitettem a szereplőket, és most pedig egy kis bevezetés is lesz, mielőtt belevágnánk a sztori közepébe! Remélem tetszeni fog a blogom! :)
"A könnyeim patakokban folytak az arcomon! Ahogy távolodó alakját néztem, az elmúlt hónapokon gondolkodtam. Megismerkedésünk napjától kezdve az első csókig, az együtt töltött éjszakákon át a mai napig, amikoris voltam olyan hülye, hogy hagytam Őt elmenni. Nem harcoltam azért, hogy maradjon, és nem is ellenkeztem, amikor azt mondta elmegy. Idióta vagyok! Úgy éreztem, helyesen cselekszem, de közben a világ legnagyobb hibáját követtem el! Azt hittem, így mindkettőnknek jobb lesz, de nem. A tudat, hogy nem is próbálkoztam, hogy megmentsem a kapcsolatunkat, borzasztó. Én vagyok a világ leghülyébb embere!
Lábaim megremegtek, majd erőtlenül földre rogytam. Torkomban óriási gombóc keletkezett, és levegőt is alig kaptam. Tehetelen voltam! Össze kell szednem magam! Óriási erőfeszítés árán feltápászkodtam, majd utánakiáltottam.
- Ne menj el! Kérlek...- hangom erőtlen volt és halk, de az éjszakai csendben mégis hangosan csengett. Megállt egy percre, hátranézett, majd megrázta a fejét.
- Túl késő.- motyogta könnyes szemekkel, majd gyorsan bepattant a kocsijába, és elhajtott. Hosszú perceken keresztül csak bámultam a semmibe, majd újból sírógörcs tört rám. Elment! Örökre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése